Felejtsd már el az Istenért! Ne gondolj rá, ne emészd magad miatta, ne álmodozz róla! Ami köztetek volt, már ha egyáltalán létezett, a múlté, ő is továbblépett, úgyhogy legfőbb ideje, hogy te is túltedd magad rajta! Már eltelt két év, ne mondd, hogy ennyi idő alatt nem tudtad elfelejteni! Mégis mi a fenét képzelsz? Hogy a karjaidba veti magát és azt mondja, hogy két éve nem bír kiverni a fejéből?! Ugyan már, ennyire naív még te sem lehetsz! Ébredj fel! Nem szeret, és soha nem is szeretett! Ez van, nem élhetsz örökké a múltban, tudom, hogy piszkosul fáj, és nem akarsz hinni nekem, de így nem lehet élni! Meddig akarod magad elé idézni azokat a kék szemeket? Meddig hitegeted magad azzal, hogy jelentett valamit mosolya? Ha érzett volna bármit is, nem árult volna el, nem okozott volna fájdalmat, nem szórakozott volna veled, egyszerű játékszer voltál számára, semmi több! Mi értelme folyton hátranézned, kétségbeesetten kapaszkodnod az emlékekbe, mi értelme itt már szeretned, mondd?!
Jaaa, hogy nem szereted! Biztos? Akkor miért gondolsz most is rá, miután láttad őt, és teljesen megdöbbentél, mennyi minden megváltozhat fél év alatt? Ő már nem az aki volt, sőt, hiába ismered 10 éve, lehet, hogy sosem volt az az ember akinek hitted, és nem is lesz soha az, félreismerted, ennyi! Itt már nincs mit ragozni! Lépj tovább! Majd lesz más aki szeret, mégha te nem is leszel képes úgy szeretni, ahogy valaha Őt szeretted, de boldoggá fog tenni, és nem Rá fogsz gondolni, miközben a karjaiban vagy! Reménykedj, de ne a múltban, hanem a jelenben! Hiszen szerelmes vagy! Beismerted! Már mások is tisztában vannak vele, és te is tudod, érzed, hogy szükséged van rá, mégis itt szarakodsz már 9 hónapja, közben fel-fel szakítva a régi sebeket, hogy aztán új hegek fedjék be őket!
És ha megint a kérdéseidre akarsz hivatkozni, akkor tőlem megkapod rájuk a választ, ami egy hatalmas, hamísitatlan, eltörölhetetlen NEM! Nem, nem, nem és NEM! NEM szeretett, soha NEM akart téged, mert a másikat szerette és a másikat akarta. Épp ezért választotta 3 évvel ezelőtt őt, és nem téged! Tudom, most még nem hiszel nekem, és azt mondod, hogy csak fájdalmat okozok, de rá fogsz jönni, hogy igazam van. Csak vigyázz, nehogy megint túl későn nyíljon fel a szemed…
De te bíztattál, hittél bennünk, így én is hittem. Bíztam benned. Ez nem szerelem, nem, ez több annál. Szeretet. Szerettelek, mint legjobb barátomat, mint a bátyámat, mint a lelki társamat. De te összezavartál, szerelemről beszéltél, amit te sem érezhetsz, hogy érezhetnél, mikor két szemembe még sose néztél? Hogy szerethetnél belém, mikor hozzám még sosem értél, sosem öleltél, s nem vitte hozzád hangomat a szél? Miért várod el tőlem, mit te sem érzel?
Hogy nevezhetsz hazugnak, mikor sosem láttad őszinte tekintetem? Hogy jössz ahhoz, hogy bűntudatot ébressz bennem, mikor te futamodtál meg? Hogy merészelsz leírni magadban, mikor még sosem láttad valódi arcomat?
Ehhez nincs jogod. Nincs jogod olyat vágni a fejemhez, mit sose tennék meg, ha valakinek sosem hazudtam, az te vagy, te is tudod.
Azt mondtad, elvesztettem a bizalmad. Hogy bízhatnál valakiben, akiről azt se tudod biztosan, hogy létezik-e? Aki talán illúziód puszta játéka? Lehetetlen dolgot kértél tőlem. De igen, kértél. Nem mondtad ki, de benne volt szavaidban, mindabban, mit valósnak állítasz, hogy viszonzást vársz. Viszonozzak valamit, amit te sem érzel? Ugyan már, mégis mit képzelsz? Adjak fel mindent valakiért, ki talán sosem lesz itt? Persze, mondtad hogy itt leszel, vártam is rád, számoltam a hónapokat, hogy mikor láthatlak, mikor zárhatlak karjaimba, mikor teljesülhet be, mi köztünk sarjad, de te azonnal akartad. Türelmetlen vagy. Attól, hogy nem érzek szerelmet – ami nem jelenti azt, hogy később nem éreztem volna -, még lehetsz a legfontosabb számomra, még szerethetlek. Szerethetlek valódi szeretettel, s nem képzelt szerelemmel, természetes érzésekkel, s nem hamis képzetekkel.
De látom, már késő. Már vége mindennek, ennyit ért neked, nem akartál közös jövőt. Mi másért forgattad volna ki szavaimat és fordítottad volna ellenem? Nem akartad elmondani, hogy már nem érdekellek? Tagadj nyugodtan, már nem érdekel. Te is csak pasi vagy, aki megfutamodik az utolsó megmérettetés előtt, mikor még azt se tudja, mi várja őt. De tőled többet vártam volna. Nem hittem, hogy olyan hisztis és gyáva vagy, mint velem egykorú társaid.
Légy boldog, akivel akarsz, olyannal, aki képes belédszeretni egy szempillantás alatt.
Ég Veled.
Utolsó kommentek