y volver a empezar y nunca volverá..

A terveim közt az szerepelt, hogy 2009-ben megtalálom önmagam, megtudom ki vagyok és azt is, hogy mi a célom a világban. Még csak a második nap telt el ebből az évből de már nem tudom mit akarok. Nem tettem fogadalmakat , legalábbis egyiket sem vetettem papírra, de fejben persze azért voltak, és talán ott mélyen vannak is. Más akarok lenni, de hogyan lehetnék valaki más, miközben azt sem tudom ki vagyok most. Ezek az álmaimról szólnak, azokról az álmokról, amiket elvesztettem, de ki tudja, hogy egyáltalán valaha is az enyémek voltak-e. Mert ugye ami fontos számunkra, azt sohasem veszítjük, legalábbis mindent megteszünk azért, hogy velünk maradjanak. Amikor valaki nagy hatással van ránk, mindig találunk okot azt hinni, hogy ő az igazi szerelmünk teljesen mindegy, hogy mi az ok ..., majd egy idő után mindaz amit a másikban szerettünk kezd elviselhetetlenné vállni, de abban az elvarászolt pillanatban úgy érezzük rátaláltunk arra akit, akit egész életünkben kerestünk. Hittem, hogy megtaláltam, de ha a megtaláltnak hitt személyt egy idő elteltével tehernek érezzük, akkor nem őt kerestünk, és tovább kell keresgélniük. Erről szól az élet menni tovább, mindig csak tovább, és nem kérdezni, hogyan. Jókor kell lenni a megfelelő helyen, gondoljatok bele, pl. ha Jack nem éri az álmok hajóját sohasem születik meg a film, és akkor nagyot vesztett volna a világ. Félek az ismeretlentől, de az ismeretlen meg kell ismerni. Bolyongok, de az én utamat járom. Hiszem, hogy a világban mindenkinek helye van, és azt is, hogy Isten mindenkit okkal hozott erre a fölre. Csak még nem tudom, hogy mi az. 2009-től minden más lesz, most elkezdem a saját utamat járni, és remélem, hogy közben megtalálom a válaszomat, amit már nagyon régóta keresek.