Never regret something that once made you smile.Vagyis "Soha ne sajnáld azt a dolgot,ami valaha megmosolyogtatott"
Nem sajnálom,azt sohasem fogom sajnálni,hogy megismertem és hogy a barátja lehettem.Bármit is mondtam neki,akkor...Mert akkor mondtam,neki olyat,hogy sajnálom,hogy ismerem.De ez nem volt igy akkor sem és most sem.De nem tudom kitörölni a multat.Mert az megtörtént és már történelemmé vált.Nem tudom sem meg nem történté tenni, sem pedig kitörölni az Ő fejéből.Mindent amit elrontottam,mindent amit én tettem és amelynek következtében el jutottam idáig sajnállok.Remélem egyszer majd megbocsát nekem.Mert rájöttem,ma,végre,hogy szeretem.Néztem a képét,hallgattam a Titanic zenéjét,emlékképek jelentek meg a filmről és rájöttem szeretem! Őt!Ma is mikor megtudtam,hogy nem volt suliban épp ugy aggodtam érte mint eddig.A megérzések,az érzelmek és az érzések megmaradtak bennem.A szeme,a szája,az arca.Mindene.Bennem van,pedig sohasem
volt az enyém.Mert nem lehetett az.Nem kaptam rá esélyt.Nagyon hiányzik.De egy mindig lesz két hely,ahol várni fogok rá.Az álmaimban és a szívemben.Mert tudom,azt,hogy máshol sohasem kaphatom meg őt.Megjátszhatom,azt,hogy nem szeretem és,hogy utálom,de ez nincs igy.Bár igy lenne,de nincs . Hazudhatok másoknak, hazudhatok az eszemnek,de annak ami itt dobog bennem,annak nem tudok.Nem megy. Megprobáltam már, nem is egyszer,de mindig kudarcot vallottam.Az idő majd megoldja.Mert én nem tudom, nem tehetek semmit. Rábizom hát magam az időre és a sorsra.Nekem mától az élet forgatja a kereket és az élet kormányozza majd magát az életemet.Most mikor könnycseppek peregnek le az arcomról már nem látok esélyt a boldogságra, a boldog életre,arra,hogy boldog lehessek.Ha egy dolgot kivánhatnék,nem őt kivánnám,mert tudnám,hogy Ő velem sohasem lenne boldog.Csak azt kivánhatnám,hogy Ő legyen nagyon boldog.Behunyom a szemem és azt kívánom légy nagyon nagyon , nagyon BOLDOG !!!
Utolsó kommentek