2008..számomra,és bizonyára még jópár ember számára, tanulóévként fogható fel..ezt a 3 részből álló 'bejegyzésregényemet' elöször is magammal kezdem el. Talán korai,hiszen még csak október vége felé járunk,de időm van..:) és szeretek írni,ugy,hogy azt hiszem,jobb lesz ezt most elkezdeni;) Hatalmas örömmel léptem át 2008-ba. Hiszen közhír ,hogy Kimi világbajnok lett..ez természetesen nagy örömmel töltött el mindnyájunkat xD mindenki azt hitte, könnyű szerrel védi majd meg a címet, és gyűjti be a másodikat..mint már tudjuk, ez nem igy lett. De ne szaladjunk ennyire előre. Ez a 3. fejezethez tartozik. Csak annyiból jött elő,hogy köze van hozzám. Teljesen boldog voltam,és elégedett. Minden téren. Az uj suliba is sikerült beilleszkednem,hiszen 9.es voltam. Visszafogott, magamnak való..néha egoista..de nem beképzelt..szoval tudjátok,az a 'jóféle kislány' ...P Bevallhatom szerelmes is voltam..az a reménytelen fajta..hol feladtam, hol harcoltam,de sohasem tudtam azt,hogy igazán mit is akarok..hagytam,hogy mások hozzák meg a döntéseket..hogy más mondja meg mi a jó nekem. Egyedül voltam..hagytam,hogy mindenki kihasználon, a kedvére rángasson és alakithasson..egyszóval,nem szegültem ellen nekik,mert csak igy lehettek barátaim..hiszen,ha nekem lett volna szükségem rájuk,nem voltak itt. Joo,oké,voltak kivételek..de kevés..messze tőlem millió,de a közelemben,ahol igazán fontos lett volna,ott nem volt senki..elvárták tőlem,hogy én olyan legyek,mint ők. elvárták,hogy alkalmazkodjak..amit persze nem tettem meg. Koliba akartam költözni..nem sikerült. Összeakart velem jönni, egy fiu..jol nézett ki, helyes volt, kedveltem,de tul rámenős..és szeretett...azt hiszem, hiszen mondta is..összejöttem vele,de sohasem szerettem..folyton mással foglalkozott,ami nem zavart..hiszen nem szerettem...pusztán azét jártam vele,hogy ő boldog legyen, és vártam arra, hogy idővel majd nekem is sikerül beleszeretnem..nem igy lettem és szakítottam vele, azóta keveset beszélünk,de barátok vagyunk.:) ennek örülök. El telt a nyár..volt egy kalandom Ugornyán,amiből lehetett volna akár egy' egyéjszakás' is,de fiatal vagyok még ehhez, bár mind ketten alkohol hatása alatt voltunk, nem történt semmi.Meg amugyis. Probáltam nyaralni is..ami szintén nem sikerült. A Hungaroringre sem jutottam el..de jövöre mindenképp,és egy esetleges munka is szóbakerült a Ferrari boxban, egy ott dolgozó barát révén. Ki tudja mi lesz még. :) Megszoktam,hogy mikor azt hiszem nincs tovább,akkor jön rendbe minden, és történik olyan dolog,aminek csak örülni tudok. Saajnos, ez idő alatt..lelkiekben nagyon összetörtem..igaza volt pár ilyen tipusi szakértőnek a lelki a "nagyaob teher" .. Volt egy nagyon komoly,és teljesen fájdalmas veszekedésem..a számomra legfontosabb emberrel eddigi életem során..Sokan kavartak be..szinte egy teljes osztály,amit nem bánok, hiszen mindent amit tettem..a [megalázkodás,szánalomra méltó viselkedés..pusztán,mert elmondtam,amit érzek]..4 honap esett ki..ennyit töltöttem el..igaz barát nélkül. Mert mindketten hittünk másoknak..hagytuk,hogy más irányitson minket..minden percben hiányzott, mégis megfogadtam,hogy soha többé nem beszélek vele. Azonban a 10. osztály,első hetének végén..rámírt..elnézést kért, bocsánatot kért..és nagyon nehezen..2 napba került mire igent mondtam. Megbeszéltük,hogy titok marad..hiszen az ujbéli kavarások ellen valahogy védekeznünk kellett..ez másfél hét alatt megdőlt. De bízom benne..jobban mintha valaha. Azt hiszem tényleg igaz az a mondás,hogy 'akit szeretsz,azt engedd el. ha visszatér a tied,ha nem akkor sohasem volt az'.. 2 temetésen vagyok tól,soha eddig nem voltam olyanon..idén azonban 2-t is tul kellett élnem. erről nem beszélnék most..vagyis,annyit,hogy mamámmal veszekedtem utolsó estén,kiabáltam vele..ezekről az érzésekről nehéz beszélni,hiszen sohanem kérhettem bocsánatot tőle..és most nagyon hiányzik..sírni azonban nem tudtam..itthol nem..ez egy péntek reggel volt..én azonban elmentem a suliba..ahol tartottam magam..a buszon kibuktam..azután összeszedtem magam..de a suliban is sikerült kibuknom..nehezitette a dolgot,hogy ez március 7-én volt,aki ismer az tudja,hogy március 6-án születtem..otthol nem sirtam..én nem az vagyok,aki mindenki előtt sírna..én az vagyok,aki magában, a sötétben..nem mutatom ki ha érzek valamit.A Francia Nagydíj napján..halt meg papám...mintha Kimi leszakadó kipufogója lett volna a jel..a jel arra,hogy valami történni fog..és történt is. Nem szivesen beszélek erről sem. Talán még annyit,hogy a temetésen papám testvére,aki pap leszúrt engem kétszer is. Elöször azért mert nem énekeltem az éneket, pedig állítása szerint tudnom kellett volna, bár nem értem miért "pattogott" neki a könyvből sem ment.. Másodszor pedig azért mert nem mentem be..Ugyhogy megtalált magának..Nem mentem be, oké, leírom,hogy hová..mert igy mindenki gondolhat,amit akar..Nem mentem be, a ravatarozóba..oda ahol a koporsó is van...de legyen elég ennyi. Mamát temetése után egy levélben számoltam be egy bizonyos személynek,akinek a levél sokat jelentett..de nem tudom sem azt,hogy miket, sem azt,hogy milyen értelemben. 2 versennyel ezelőtt kiderült,hogy Kimi nem lesz világbajnok,nagy csalodást okozott,de meglepetést nem..hiszen sejteni lehetett. Azt hiszem legbelül ez volt az első lelki teher.. Majd az,hogy gondot okozott a véleményem 2 számomra fontos ember részéről,amit nem tudtam elfelejteni. Nem gondoltam,hogy ennyiért "nekem ugorhatnak" és problémát jelenthet ez bárkinek is. Sajnos ez igy történt. Azonban most,hogy optimista lettem, legalábbis optimistább mint eddig..örülök,hogy kiderültek ezek. Zavar,hogy Vivé-vel szinte nincs kapcsolatom, illetve a blogom chatjén , pár nap különbséggel történő visszaírás. A suliban történnő kinevetés,bámulás,csufolos dolog a harmadik mélypont volt..A térdem tönkremenetele, és a kézilabdés karrierem kettétörése mellett ujabb mélypontként éltem meg..az igazi barátok hiányát, illetve, azt, hogy csak akkor van szükségem rám jó pár embernek,főként osztálytársaknak,ha szükségük van valamire. Egyik ilyen emberke,akit ovodás korom óta ismerek, a neve Emese..nevezzük nevén..már nem számit. Nah, szoval Ő a szememre vetette,hogy nekem ő nem elég jó, és , hogy én csak egy dologról tudok beszélni...és azt is mondta,hogy szemét vagyok..de tudjátok, én mindig is vállaltam,hogy szemét vagyok..sohasem állítottam az ellenkezőjét. elmondtam,hogy csak én tudok dolgokat..miközben én tudtam meg utoljára..nem vett észre..mikor mellette álltam..és én csak álltam ott..mint valami szerencsétlen..és azt mondta,hogy nekem kell alkalmazkodni, ő nem tehet arról,hogy én egyedül érzem jol magam. Volt egy pillanat,amikor legszívesebben megpofoztam volna. Egy csütörtöki napon a padon feküdtem 2 magyar óra között(első 2 órám csütörtökön magyar), odajött..leült mellém, megkérdezte mi a baj, elmondtam neki, felállt és nevetve közölte,hogy ő mindjárt jön..aztán eltünt..és nem jött vissza..illetve,de..néhány órával később,hogy mondjak véleményt arról a pasiról,aki neki tetszik, hogy menjek vele a koliba..stb. Persze..és tudjátok,én nem vagyok barátnő,és én vagyok a szemét. Már az uj suli első napján cserben hagyott. Megbeszéltük,hogy együtt ülünk majd,de persze ő nem..és ezt elfelejtve engem "lepasszolt". Ami mondjuk jó döntés volt,mert ha ezt nem ő tette volna,meg akkor majd idővel én léptem volna. Itt nem arról van szó,hogy ő nem elég jó nekem,mindössze annyiról,hogy mindketten változtunk,amit mindketten másféleképpen éltünk meg. A "B" csoportos lányok mindegyikéből lett elegem, egy csapásra. ( 2 csoportban vagyunk,attól függően,hogy általánosban ki tanult angolt).. Megkaptam a "tehen" és Buci neveket..utalva ezzel a sulyomra..nem vagyok egy nádszél..nah és..akkor mi van..Ilyennek is lenni kell..xD Már nem bánom. Olyan vagyok,amilyen:P a cukkim velem van,és ez a fontos. Ugy érzem folyamatosan védenem kell őt. Furcsa..legutobb mikor bajban voltam megkérdezte,hogy mi van velem..durván küldtem el..aztán bocsánatot kértem..majd ujból összevesztünk..nem mondta el mi baja van..én pedig csak anynit mondtam neki,hogy majd ha észreveszi,hogy azért kérdem mert érdekel és nem pedig azért mert jó fejnek akarok tűnni,akkor szoljon.:) Tudtam,hogy szolni fog..és szolt is. Nekem meg kell értenem,hogy nincs mindennek oka. Van,ami csak ugy megtörténik..és nekünk csak túl kell élni, nem számit hogyan. Már értem. Visszatérve Mesihez..nem bánom,hogy ez történt..és bér Norbinak azt mondtam,hogy vége..most mégsem zárom ki annak a lehetőségét,hogy talán újra rendbe jöhet minden. Majd idővel. :) Jóó optimistának lenni:) Üdv a csapatban;) azt hittem,hogy a cukki.nak is azért kellek,hogy segítsek..de őt érdekli mi van velem...:) Nekem már csak egy kis erő és bátorság kellene,hogy rá merjek írni msn-n. De idővel persze..:) Már megtanultam,hogy idővel minden rendben lesz,csak tudni kell várni. Sok barát jön és megy az ember életében,de csak az igaziak teszik le a lábnyomukat a szívünkben.:)..és külöben is elhatároztam,hogy csak optimistán. Voltak jó dolgok is..:) Ezekről is néhány szót: elöször is megismertem Norbit. Egy nagyon rendes,és kedves srác. Aki mellesleg Izám barátja.:) Örülök nektek,gyerekek. Ha azt kérdeznétek van e valami bajom veletek,akkor azt mondanám igen,van. Ne ijedjetek meg. Csupán annyi,hogy még most sem látom,azt a fehér lovat,amellyel elindultatok ide hozzám..:) Aztán Kitty..:) Ő mindig velem van..Jóban-Rosszban. Neki köszönhetem Csuporka becenevemet. Itt van Edina is..:) Ő is nagyon fontos személy az életemben.Sok közös dolgunk van..:) Főleg 2 bizonyos személy esetén:P Vive..akivel sajnos elmult a kapcsolatunk..és elvétve váltunk félszavakat..sajnos..azért remélem ez változni fog majd..Dorcsy, Evelyn, Domi nektek is köszi,hogy vagytok.:) Meg persze mindenkinek,hogy itt vagytok..és formáltok,nah és persze,hogy elfogadtok olyannak,amilyen vagyok:)
Nahh,hát ugy nagyjából ennyi. Ezt egy egyfajta évvégi összegzésnek kell felfogni. Ha elértek a végéig..akkor nagyon szerethettek..:P
Már jól érzem magam. Az elmult 2 nap történései,és reggelei kinyitották végre a szememet. Jól vagyok,és már nem félek harcolni sem..:) Hiszem,hogy minden rendben lehet.:) Ha akarom..:).én pedig elszánzabb vagyok,mint valaha. Tele energiával,és bizonyitási vággyal...amit már nem adok fel,többé SOHA. Jah..és mielőtt elfelejtem,köszi cukkim,hogy vagy nekem, ígérem megküzdök érted is..nagyon szeretlek..:P:):D
“Amikor olyan messzire mentél, hogy képtelen lennél még egy lépést megtenni, csak fele olyan messzire jutottál, mint amennyire képes vagy.”
“Az alaptörvény kimondja, hogy a hasonló, hasonlót vonz. A negatív gondolkodás biztosan negatív eredményt hoz. Ennek megfelelően ha valaki rendszeresen optimistán és pozitívan gondolkozik, akkor ezen gondolatai kreatív erőket hoznak mozgásba - és a siker, ahelyett, hogy elkerülné, elkezd felé áramlani.
(Norman Vincent Peale)
Utolsó kommentek