furcsák vagyunk mi emberek, s talán nem is ez a megfelelő szó..
lenézünk másokat a ruhája, a haja, arca, cipője vagy bármije miatt..közben pedig talán értékesebb, mint mi..ismerek egy lányt, aki 2 éve küzd azért a valakiért, akit szeret..s ez a valaki, kihasználja, s bár tudja a lány, mégsem tesz semmit, mert hisz a fiúnak, hiszi, hogy megváltozik , hisz abban , hogy betartja ígéretét, mit oly sokszor szegett már meg, hisz abba, hogy hihet neki, abba, hogy megteszi, megteszi egyszer..talán ma, most, vagy holnap..de megteszi..a lány hisz, hisz, csak hisz neki, miközben a dolgok nem változnak
s másokat lök el magától, mert ez idő alatt kiderült számára, hogy hány és hány olyan embert volt, aki bár barátnak akart tünni előtte mégsem volt az. barát lenne az olyas valaki, akinek csak akkor van ránk szüksége, hs nem stimmel valami otthol? vagy a barátjával? agy összeveszett valakivel? ez barát.? ha ilyenek a barátok, akkor inkább egyedül élek, mert nem kell attol félnem, hogy majd hol ártanak nekem, hogy mikor melyik "barátom" hazudik nekem, vagy hogy mikor kell félnem attól, hogy nem akar velem lenni, hogy nem én kellek, hanem, hogy segítsek megtegyek valamit helyette, hogy neki jo legyen..
nem bírok, és nem is akarok igy élni..de akarok ellene tenni, csak még nem tudom,hogy mit..de igy nem marad..azt megígérem..
Hanyag vagyok;ezért nem ölt
meg a szerelmi bánat.
Egy év múlt el megint és én
élek,mert arra számítok:
ha élek,viszontlátlak.
Utolsó kommentek