Dolgok, amelyeket megtanultam az élettől
(Paulo Coelho)
* Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsánatod neki.
* Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
* Hogy nem kell megváltoztatnunk a barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
* Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk a felelősek.
* Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
* Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
* Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
* Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
* Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
* Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te azt szeretnéd, ez nem jelenti azt, hogy nem szeret téged teljes szívével.
* Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinnél.
* Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében, te vagy, akinek meg kell bocsátani magának.
* Hogy nem számít hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
* A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
* Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk.
* A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
Utolsó kommentek