y volver a empezar y nunca volverá..

elég rég írtam nektek, de főképp magamnak értelmes bejegyzést, csak másolgattam, és néha néha egy-egy cikk alá írtam pár szót. borzalmas napokon vagyok túl. múlt hét pénteken egy hatalmas hazugság főszereplőjévé váltam. az esetből tanultam. az illető újabb esélyt nem kap, azóta a kapcsolatot is megszakítottam vele. egy teljesen új, és őszinte szavaktól mentes mesét talált ki, és mondott el a suliban szinte mindenkinek. végülis nem érdekel, hogy ki mit gondol. már vagyok annyira erős, és azt hiszem okos, hogy ne érdekeljen.
ami a legjobban foglalkoztat, az az idő..amely vészesen fogy..és minden nappal egyre közelebb kerülök ahhoz a naphoz, amikor mennem kell majd..amikor itt hagyom az országot, a családomat, a barátaimat..és valami újat ismerek meg..az elején persze vágytam az ismeretlenre, de aztán bele gondoltam, hogy mennyi mindent kell itt hagynom..és ki tudja megmondani, hogyan kapom majd vissza, azt és azokat, amiket és akiket itt hagyok..
előttem áll még a szóbeli bioszból..a bizonyítvány osztás..és az erdélyi kirándulás..amit azt hiszem mégis csak kihagyok..