nem tudom meddig bírom még ezt..szépen akartam leírni és megfogalmazni azt , ami itt van bennem, de most arra képtelen vagyok.. nem is lehetne szépen megfogalmazni..
hol is kezdjem ezt a remek sorozatot..
- a srác.. róla kevesen tudnak..nem is baj.. haragszom rá..azért mert ugyanolyan, mint a korábbi..kihasznál, becsap..és nem törödik vele..pedig nekem csak törödés kellett volna..esküszöm..
-a barátok? .. nincsenek is most..keresem őket..de ők sohasem jönnek maguktól..ott vannak ha kell , ami sokat segít..de akkor is fáj..
-a szüleim.. nincsn pénzünk..anya reggel azt mondta, apu sírt..és fél, hogy valamit csinál magával..mivel nincs biztosítása a postával, figyelmezették..még egy és kirugják..anyának nincs munkahelye..ment volna almát szedni, de azt mondták nem kell..2 hét és suli..semmit sem vettünk..német zászlót akartam rendelni volt rá 5 ezrem..de odaadtam reggel anyának, hogy elmenjen kaját venni a boltba..mert a héten ugye még az sem volt.. nem tudom mi lesz..csak azt tudom, hogy nem bírom már ezt..
-Hungaroring..Seb.. ha a munka nem lesz..akkor tv lesz és szívfájdalom..megint..
De ugysem hagyom, mert akkor inkább már a vég mert mégegyszer nem hagyom, hogy ezt csinálják.. tudom, hogy egy senki vagyok, nincs pénzem, egyedül vagyok..de ..
Mindegy..mint az egész életem..egy félreértés..
Utolsó kommentek