egy ideig ez lesz utolsó blogbejegyzésem..köszönhetően sok a közelmultban összejött vagy épp ellenkezőleg nem összejött dolognak.. kavarognak bennem az érzések..szeretem őt, még mindig nagyon..de azt hiszem lassan el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor el engedem őt..ennek a gondolata is megrémít, de tovább kell lépnem..csak nehéz..
van egy évek óta dédelgetett álmom..kijutni a versenyre..idén volt a legközelebb hozzá..és nem jött össze..kicsuszott a kezemből.. köszönhetem a szüleimnek..nem kértem őket, hogy fizessék ki..megpályáztam 2 ösztöndíjat megnyertem...hát..az a 130 ezer ft elég lett volna, amit kaptam..ha nem vették volna el tőlem..mondván visszaadjuk...amikor kértem..hát..eszeliszol..és.. nah nem gond..ez sem jött össze..meglepetésnek nem nevezném. van ilyen..áhhh.majd folytatom..
Utolsó kommentek